Az Országos Bábaszövetség – a továbbiakban: Szövetség – a következők szerint állapítja meg az Alapszabályát.

 

1.

A Szövetség neve:                                Országos Bábaszövetség

A Szövetség rövidített neve:                  Bábaszövetség

A Szövetség angol neve:                       Hungarian Association of Midwives

Székhelye:                                           1038 Budapest Ráby Mátyás utca 28/b.

Működése kiterjed az ország egész területére, egyes tevékenységei határainkon túlra is.
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi.

 

2.

2.1. A Szövetség önkormányzati elven működő, érdekvédelmi, szakmai és ismeretterjesztő társadalmi szervezet, ezen belül a Polgári Törvénykönyv 61-64. §-ai szerinti egyesület. A Szövetség jogi személy.

2.2. A Szövetség célja

A Szövetség, amint azt a nevében is jelzi:

• elsősorban az önálló szakmai identitású;
• a WHO ajánlásaival összhangban, „a természet rendje szerint, a tudomány támogatásával” történő szüléskísérést végző;
• a mára szokványossá vált szülésznői feladatoktól, a kórélettani megalapozottságú szülésvezetéstől és a rutinszerű orvosi beavatkozásoktól független;
• az anya és a magzat igényei szerint történő, háborítatlan szülés gyakorlatát folytató, és azt folytatni szerető – korábban hagyományos – bábatevékenység hagyományait továbbvivő

 

• oklevéllel rendelkező végzett szülésznők, és szakirányú tanulmányokat folytató jövendőbeli szülésznők, bábák;
• doulák (születéstámogató személy),
• és a már ma is független bábaként tevékenykedők

törekvését kívánja segíteni, hogy

• tevékenységüket saját autonóm szakterületük szabályai és tapasztalatai szerint végezhessék;
• elgondolásaikban, érdekeik védelmében képviseletükről, képzésükről, továbbképzésükről kíván gondoskodni, ennek intézményesülését kívánja elősegíteni;
• teret kíván adni annak, hogy hazánkban a független bábaság intézménye meghonosodjon.

 

2.3. A célok megvalósítása érdekében elvégzendő feladatok

• Ezen célok megvalósítása érdekében minden, e célokat pártoló, de a független bábák szakmai körébe nem tartozó emberek, intézmények számára, pártfogásuk kifejtésére a Szövetség teret kíván biztosítani, a pártoló tagság bevezetésével.
• Ezen célok megvalósítása érdekében a Szövetség szervező, érdekképviselő, oktató és továbbképző tevékenységet fejt ki.

 

E célok érdekében felvállalja, hogy

• folyamatosan gyűjti és rendszerezi a szülésre való előkészítésnek, a természetes szülésnek és szüléskísérésnek, az újszülöttek ellátásának és gondozásának a kizárólagosan orvosi kompetencia körén kívül eső területével kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudásanyagot, információkat, tapasztalatokat;
• autentikus szakmai szervezetként közreműködik a bábaképzés és -továbbképzés feltételeinek, illetőleg az önálló, független bábatevékenység végzésére nem képesített szülésznők ilyen irányú továbbképzése feltételeinek megteremtésében;
• kidolgozza, akkreditálja és akkreditáltatja, s szükség szerint továbbfejleszti e képzési és továbbképzési programokat;
• segít tagjai és más érdeklődők számára, a szülés színhelyétől függetlenül, a háborítatlan szülésben részt venni, arra megfelelően felkészülni, a döntéshez szükséges ismeretekhez hozzájutni;
• hozzásegíti oktatási és kulturális programok szervezésével a szakmai ismeretek megszerzését, továbbképzéseken a független szüléshez szükséges attitűdváltás elérését;
• az arra rászoruló családok részére tanácsadást nyújt, továbbá képzéseket, előadásokat szervez, kiadványokat jelentet meg és terjeszt;
• elősegíti a közösségek, családok, és az orvosló, szülést kísérő szakmai és laikus körök ezirányú tevékenységének, tudásának, tapasztalatának a gyarapítását, fejlesztését, a háborítatlan szülés és születés értékeinek megismerését;
• ismeretterjesztő anyagokat hoz létre, terjeszt;
• külföldi, hasonló célokkal bíró szervezetekkel – így különösen a Nemzetközi Bábaszövetséggel (International Confederation of Midwives - ICM) – nemzetközi kapcsolatokat ápol, kölcsönös tagsági viszonyt létesít;
• tanulmányozza, a hazai viszonyokra adaptálja, honlapján és egyéb módon széles körben ismerteti a világ független bábaszervezeteinek irányelveit, etikai és gyakorlati útmutatásait, s ezek változásait

• gyűjti, rendszerezi és közzéteszi a független bábaság intézményének történelmi előzményeit, nemzetközi helyzetét, elméleti hátterét, társadalmi funkcióját és beágyazottságát, a szakmai összefüggéseit és gyakorlatát vizsgáló tudományos publikációkat; saját kutatási tevékenységet folytat; ilyen irányú együttműködéseket kezdeményez; más szervezetek, szerveződések és kutatók erre irányuló kezdeményezéseit lehetőségeihez mérten támogatja; igény esetén közreműködik különböző kutatási tervek összehangolásában.
• vizsgálja, és szükség szerint – az oktatási és szakképzési rendszer, valamint az intézményi gyakorlat változásának függvényében – felülvizsgálja a független bábaságnak az intézményes egészségügyhöz, illetőleg a független bábák tevékenységének és kompetenciájának az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező szakemberek tevékenységéhez és kompetenciájához való viszonyát; ezen túlmenően más szociális szakmákhoz való kapcsolódását. A független bábaságnak a többi szakmával kapcsolatos helyzetét – egyebek között – pályatükör vizsgálatokkal és képzési utánkövetéses vizsgálatokkal folyamatosan elemzi. Vizsgálatainak eredményeit a megfelelő fórumokon rendszeresen közreadja.
• kidolgozza és továbbfejleszti a független bábaság elméleti tanulmányozásához és gyakorlati alkalmazásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását célzó szakképzési programok minősítési rendszerét, ezen belül azokat a normatívákat, amelyeknek az alap- és továbbképzés területét felölelni kívánó, az intézményes egészségügy kompetenciakörén kívül eső képzési programok meg kell feleljenek. Normatív tevékenysége során az elméleti háttér átfogó tanulmányozását igénylő kérdések elemzésére, az ennek során szükségessé váló háttértanulmányok készítésére, adott esetben egyes részterületek kidolgozására  az adott szakterület elismert hazai és külföldi szakértőit kéri fel, és szükség szerint egyeztet az illetékes hatóságokkal.
• közreműködik a különböző hazai szervezetek és szerveződések által előterjesztett, illetékességi körébe tartozó képzési tervek, programok véleményezésében és elbírálásában, a különböző képzési szintekhez tartozó vizsgakövetelmények rendszerének kidolgozásában, valamint az egyes oktatási intézmények, vagy szakképzés szervezésére jogosult egyéb szervezetek által indított képzésekben részt vevő hallgatók vizsgáztatására jogosult vizsgabizottságok felállításában.
• együttműködik a szakhatóságokkal, a független bábaság intézményét ismerő és elismerő hazai és nemzetközi tudományos és társadalmi szervezetekkel és szerveződésekkel. Feladatai teljesítése érdekében támogatásokat gyűjt, szakterületéhez kötődően tájékoztató, ismeretterjesztő, képzési és szakképzési, tankönyv- és szakkiadói, valamint konferencia- és rendezvényszervezői tevékenységet végez.

.

2.4. A Szövetség által végzett közhasznú tevékenységek a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c. pontja szerint:

• egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (1. pont),
• szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása (2. pont),
• tudományos tevékenység, kutatás (3. pont),
• nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (4. pont),
• kulturális tevékenység (5. pont),
• kulturális örökség megóvása (6. pont),
• gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet (10. pont),
• hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (11. pont),
• közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások (20. pont).

 

2.5. A Szövetség közhasznú szolgáltatásaiból a tagokon kívül más személyek illetve szervezetek is részesülhetnek.

2.6. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása, a célok eléréséhez szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

 

3. A Szövetség tagjai

3.1. A Szövetség rendes tagja minden olyan természetes személy, aki

• oklevéllel rendelkező, végzett szülésznő,
• vagy ilyen szakirányú tanulmányokat folytató jövendőbeli szülésznő, bába,

 

• aki az alapszabály rendelkezéseit írásbeli belépési nyilatkozatával magára nézve kötelezőnek elfogadja, és vállalja a Szövetség céljainak megvalósítása érdekében történő együttműködést és a tagdíj megfizetését,
• az Etikai Kódexet elfogadja,
• valamint kéri a Szövetségbe történő felvételét, és azt két tag támogatja. A tagfelvételről az Elnökség határoz, a tagsági jogviszony az Elnökség jóváhagyásával jön létre.

3.2.1. A Szövetség pártoló tagja lehet az a magyar vagy külföldi, természetes vagy jogi személy, aki tevékenységével, adományaival segíti a Szövetség munkáját, de abban rendes tagként nem tud vagy nem kíván részt venni. A pártoló tag tagsági jogviszonya azáltal jön létre, hogy belépési nyilatkozatát az Elnökség elfogadja. A pártoló tag jogosult a Szövetség testületeinek ülésein – tanácskozási joggal – résztvenni. A pártoló tag a Szövetség testületeinek, szervezeti egységének tagjává és tisztségviselőjévé választható.
3.2.2. A belépési nyilatkozat tartalmazza azt is, hogy a Szövetségbe belépni kívánó személy (szervezet) rendes vagy pártoló tag kíván lenni.

3.2.3. A Szövetség tiszteletbeli tagja az a magyar vagy külföldi természetes személy lehet, aki erkölcsi támogatásával segíti a Szövetség tevékenységét. A tiszteletbeli tagot e címre az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés kéri fel. A tiszteletbeli tagság e felkérés elfogadásával és annak az Elnökséggel való közlésével jön létre. A tiszteletbeli tag jogosult a Szövetség testületeinek ülésein – tanácskozási joggal – résztvenni. A tiszteletbeli tag a Szövetség testületeinek, szervezeti egységének tagjává és tisztségviselőjévé választható.
3.2.4. Mind a pártoló tag, mind pedig a tiszteletbeli tag – e jogviszonyának egyidejű megszüntetése mellett – jogosult belépni a Szövetség rendes tagjai körébe, ha a rendes tagok tekintetében az alapszabályban előírt feltételek az ő esetében is teljesülnek.

3.3. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással.

3.4. A kilépést írásban kell közölni a Szövetség valamelyik tisztségviselőjével.

3.5. Az Elnökség írásbeli, titkos szavazással meghozott határozattal kizárhatja a Szövetségnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. Az Elnökségnek a kizárásról szóló határozatával szemben – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül – az érintett tag fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez, melyet az Elnökséghez kell benyújtania. Az Elnökség a fellebbezés megtárgyalása érdekében annak közlésétől számított 60 napon belüli időpontra köteles a Közgyűlést összehívni. Az Elnökség által kizárt tag a kizárásról szóló határozat kézbesítésétől kedzve tagsági jogait nem gyakorolhatja, azonban amennyiben az Elnökség a fentieknek megfelelően nem hívja össze a Közgyűlést, a kizárt tag a 60. nap elteltével illetőleg a Közgyűlésnek a kizárási határozatot hatályon kívül helyező döntése alapján ismét jogosult tagsági jogainak gyakorlására.

3.6. A Szövetség minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet a Szövetség működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik (rendes, pártoló, tiszteletbeli) tag megválasztható, ha törvényben szabályozott kizárási ok nem áll fenn.

3.7. A Szövetség minden rendes és pártoló tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni a Szövetség céljainak megvalósítása érdekében, a Közgyűlés által meghatározott programok végrehajtása érdekében.

 

4. Közgyűlés

4.1. A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a rendes tagok összessége, amely a Szövetséget érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden, szavazati és/vagy tanácskozási joggal rendelkező tagot, továbbá minden, a Közgyűlés napirendjére tűzött kérdéssel közvetlenül érintett személyt a napirend és a döntéshez szükséges előzetes információk közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A Közgyűlés határozatának érvényességéhez elegendő, ha legalább a rendes tagok és a napirenddel érintett személy meghívása szabályszerűen történt. Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani, és rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – az ok és cél megjelölésével – igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
4.1.1. A Szövetség a közhasznú működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos Közgyűlés nyilvánosságát köteles biztosítani oly módon, hogy a Közgyűlés tervezett időpontját, helyszínét és napirendjét legalább 8 nappal a Közgyűlést megelőzően – a szavazati és tanácskozási jogot nem adó megjelenés lehetőségére utalva – közzé is kell tenni a Szövetség internetes honlapján vagy olyan, legalább helyi terjesztésű, írott vagy elektronikus sajtótermékben, amely bárki által hozzáférhető és megismerhető.
4.1.2. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok többsége jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti –­ határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követően, legalább 1 órán túli időpontra kell összehívni, amelynek időpontját és helyszínét az eredeti Közgyűlés meghívójában kell megjelölni.

4.2. A Közgyűlés a határozatait – eltérő rendelkezés hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) is nyílt szavazással választja meg, kivéve, ha a titkos szavazást a Közgyűlésen a tagok többsége kéri.
4.2.1. A fentiektől eltérően, a jelenlévő tagok legalább 2/3-ának egyező szavazata szükséges az alapszabály módosításához.

4.3. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

• a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő, és ellenőrző szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása;
• az alapszabály jóváhagyása és módosítása;
• az évi költségvetés és a tagdíj megállapítása;
• a Szövetség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentés jóváhagyása;
• a költségvetési beszámolók és ellenőrzések eredményeinek elfogadása;
• a Szövetség más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása, a Szövetség megszűnése esetén – a hitelezők igényeinek kielégítése után fennmaradó – vagyonáról történő rendelkezés;
• más szervezetben történő tagság létesítése;
• az éves munkaterv és gazdasági terv elfogadása, és az előző (beszámolási) szakmai-gazdasági év beszámolójának elfogadása, illetve
• döntés minden olyan egyéb kérdésben, amelyet az alapszabály, vagy működési szabályzat, vagy jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

 

4.4. A képviselők és az ügyintézők a Közgyűlésnek tartoznak felelősséggel. A tagság a fenti témákhoz hozzászólhat, észrevételeket tehet, ezek alapján történik bármely előterjesztés módosítása és elfogadása.

 

5. Az Elnökség

5.1. A Szövetség képviseletét a Közgyűlés által választott legalább 3, legfeljebb 9 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tisztségviselői az ugyancsak a Közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes és titkár.

5.2. Az elnökségi tagokat határozott vagy határozatlan időtartamra kell választani, melyet a választáskor kell eldönteni.
5.2.1. A határozatlan időtartamra választott elnökségi tag e megbízatásáról hatvan napos határidővel bármikor lemondhat, a határozott időre megválasztott elnökségi tag lemondásához azonban nyomós indok szükséges. A lemondást írásban kell eljuttatni az elnök vagy az elnökhelyettes részére azzal, hogy e hatvan napos időtartam a lemondás szabályszerű kézbesítésétől kezdődik. A lemondásának hatályossá válásáig az elnökségi tag köteles az ilyen tisztséget ellátó személyektől elvárható gondossággal ellátni feladatait. A lemondás határidejének leteltével – vagy ha azt megelőzően a Közgyűlés új elnökségi tagot választott – a lemondott személy elnökségi tagsága és az azzal összefüggő valamennyi joga és kötelezettsége megszűnik.
5.2.2. A Közgyűlés az elnökségi tagot tisztségéből bármikor visszahívhatja, amennyiben annak magatartása, tevékenysége a Szövetség céljainak megvalósulását jelentősen veszélyezteti, akadályozza.

5.3. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

5.4. Az Elnökség jogosult a Szövetséget terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról – a Közgyűlés ill. a tagok felé való beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.

5.5. Az Elnökség tagjainak többsége, de legalább 5 tag jelenléte esetén határozatképes; az esetlegesen határozatképtelenség miatt – legkorábban 30 perc múlva – megismételt elnökségi ülés határozatképességéhez is legalább 3 elnökségi tag jelenléte szükséges. Az Elnökség ülésére minden tagját a napirend és az azzal kapcsolatos lényeges információk közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Ezzel egyidejűleg az ülés tervezett időpontját, helyszínét, napirendjét és az azzal kapcsolatos legfontosabb információkat – a szavazati és tanácskozási jogot nem biztosító megjelenés lehetőségére utalva – közzé kell tenni a Szövetség internetes honlapján vagy olyan, legalább helyi terjesztésű, írott vagy elektronikus sajtótermékben, amely bárki által hozzáférhető és megismerhető.

5.6. Az Elnökség az ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.

5.7. Az Elnökség jogai és kötelességei:

• az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elkészítése,
• a szervezeti és működési szabályzat kidolgozása,
• a gazdasági szabályzat kidolgozása,
• a Szövetség munkájának évenkénti értékelése, az erről készült beszámoló elkészítése,
• a szakbizottságok, munkabizottságok létrehozása, működtetése,
• a Szövetség tevékenységének tervezése, szervezése,
• a tagság folyamatos tájékoztatása,
• a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie,
• a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell,
• a Szövetség tevékenysége során keletkezett dokumentációk nyilvántartása, ellenőrzése,
• döntés minden olyan egyéb kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály az Elnökség hatáskörébe utal.

 

6. A Szövetség elnöke

Az elnök jogai és kötelezettségei:

• a Közgyűlést bármikor összehívhatja,
• a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja,
• a kiadások számláit ellenőrzi,
• megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez,
• harmadik személyekkel való szerződések megkötése,
• a Szövetség képviselete,
• kiadmányozási, utalványozási joga, amelyet általános meghatalmazottja útján is elláthat,
• a nyilvánosság biztosítása,
• minden olyan egyesületi tevékenység, amivel a vezetőség vagy a tagság megbízza.

 

7. Az elnökhelyettes

Az elnökhelyettes jogai és kötelességei:

• az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,
• az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

 

8. A Szövetség titkára

A titkár (vagy külön választott pénztáros) jogai és kötelességei:

• a Szövetség pénzállományának kezelése,
• a számlák kezelése és nyilvántartása,
• a pénztárkönyv vezetése,
• mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése,
• a számlák hitelességének ellenőrzése.

 

 

 

9. Nyilvántartás, egyéb általános szabályok

9.1. Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség, mind egyéb testületei, minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag. Az aláírásában akadályozott elnök helyett általános meghatalmazottja ír alá.

9.2. Nem lehet vezetőségi tag és elnök a személy, akinek a Ptk. szerinti hozzátartozója a Szövetség törvényességi felügyeletét ellátó szerv alkalmazottja.

 

9.3. Az Elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. Ezt a jogkörét a titkárra átruházhatja. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy megállapítható legyen a döntések tartalma, időpontja és hatálya, az azokat támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, a személye is).

9.4. A Szövetség iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli. A tagok bármelyike azokba betekinthet.

9.5. Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

9.6.1. A Közgyűlés és az elnökségi ülés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

9.6.2. Nem lehet a felügyelő szerv tagja illetve a Szövetség könyvvizsgálója – amennyiben a Szövetségnél ilyen szerv működik – az a személy, aki

a)  az Elnökség tagja,
b)  a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c)  a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d)  az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

9.6.3. A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
9.6.4. Az Elnökség és – amennyiben a Szövetségnél ilyen testület működik – a felügyelő szerv tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

10. A Szövetség képviselete

A Szövetség képviseletére az Elnökség valamennyi tagja jogosult oly módon, hogy a Szövetségre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt eredményező nyilatkozatot az elnök, az elnökhelyettes és a titkár közül ketten együtt tehetnek.
A Szövetség bankszámlája felett az elnök, az elnökhelyettes és a titkár közül ketten, továbbá az elnök vagy az elnökhelyettes vagy a titkár és mellettük bármelyik másik elnökségi tag együttesen rendelkezhet.

11. A Szövetség vagyona

11.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés a Szövetség vagyonát képezi. A Szövetség vagyona oszthatatlan, a szövetségi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot a Szövetség vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

11.2. A Szövetség a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. A Szövetség, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

11.3. A tagsági díjakat a Szövetség elsősorban – fenntartási – ügyviteli költségek, valamint a Szövetséget terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel.

11.4. A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.

11.5. A Szövetség megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a Közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha a Szövetség feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv a megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

11.6. A Szövetség működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő a Szövetség gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

11.7. A Szövetség céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

 

12. A Szövetség bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

13. A Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

14. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt a Polgári Törvénykönyv, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok és szabályzatok az irányadók.

 

15. A Szövetség megszűnése

A Szövetség megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.

 

16. A vezető testületek, és a közgyűlés nyilvánossága, a nyilvántartás vezetése

16.1. A Szövetség testületeinek rendes ülései: a Közgyűlés és az elnökségi ülés nyilvánosak. Azokról a tagságot írásban előzetesen értesíti az ülésező testület. A Közgyűlés és az elnökségi ülések nyilvánosságát csak a személyiségi jogok védelmében, kivételesen, többségi határozat alapján lehet korlátozni; a Közgyűlés személyi kérdésekben zárt ülésen határoz.

16.2. A Szövetség írásbeli dokumentumait az elnök őrzi, és a titkár kezeli. Ezekről irattári nyilvántartást vezet azok keletkezésének naptári időrendjében.
Az elnök a Közgyűlés és az elnökség határozatainak tartalmáról, a döntéshozatali jegyzőkönyv kivonatával írásban értesíti az érintetteket. A kivonatból ki kell tűnnie – ahogyan az eredeti jegyzőkönyvből is – annak, hogy mi a döntéshozó szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya miként alakult. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait közzé kell tenni a Szövetség internetes honlapján vagy olyan, legalább helyi terjesztésű – írott vagy elektronikus – sajtótermékben, amely bárki által hozzáférhető és megismerhető.

16.3. A Szövetség működésével kapcsolatos iratokba a Szövetség tagsága betekinthet a kezelőjének és őrzőjének előzetes – ésszerű időben történő – értesítése mellett.

16.4. A Szövetség közhasznú működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba (ideértve a közhasznúsági jelentést is) az elnökkel történt előzetes egyeztetés alapján munkaidőben bárki betekinthet, saját költségére másolatot készíthet. A keletkezett iratokba történő betekintés iránti kérelem történhet személyesen, telefonon, írásban, telefaxon, e-mail útján. Az elnök a betekintést kérő kérelmét a kérelem tudomására jutásától számított 15 napon belül köteles teljesíteni, akadályoztatása esetén köteles helyettesről gondoskodni. Az iratbetekintés során biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét.

16.5. A Szövetség a közhasznú működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot köteles biztosítani, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt a jelen alapszabályban szabályozott módon (nyilvános közgyűlés és elnökségi ülés, közzététel, iratbetekintési és felvilágosítás-adási jog).

 

 

A jelen okiratba foglaltak az Alapszabálynak az Egyesület 2008. szeptember 29.-én tartott közgyűlésén hozott határozatokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazzák, melyek az Alapszabály 1-es pontját érintette.

Budapest, 2008. szeptember  29.